PIPI szerves trágya pellet búzához

A búzatermesztés eredményességét nemcsak az adott év tápanyagellátása, hanem a termőtalaj hosszabb távú állapota is meghatározza. Az őszi búza megfelelő fejlődéséhez kiegyensúlyozott tápanyagellátásra, jó talajszerkezetre, megfelelő víz- és levegőgazdálkodásra, valamint aktív talajéletre van szükség.

A PIPI szerves trágya pellet több hónapig komposztált és hőkezelt baromfitrágyából készülő, pelletált szerves trágya. A növényi tápanyagok mellett jelentős mennyiségű szerves anyagot, szerves szenet és huminsavat is juttat a talajba, ezért egyszerre használható tápanyag- és szervesanyag-utánpótlásra.

A PIPI tápanyagainak jelentős része szerves kötésben található, ezért feltáródásuk fokozatosabb, mint a könnyen oldódó ásványi műtrágyáké. Búzában ezért elsősorban vetés előtti alaptrágyaként és szervesanyag-forrásként illeszthető jól a termesztéstechnológiába.

Általános kiindulási dózis búzában: 0,5–1,5 t/ha. Jó szervesanyag- és tápanyag-ellátottságú talajon jellemzően az alsó, átlagos talajon a középső, gyengébb vagy alacsonyabb szervesanyag-tartalmú talajon pedig – talajvizsgálat alapján – a felső tartományból célszerű kiindulni.

Miért lehet előnyös a PIPI pellet búzában?

A búza jelentős mennyiségű tápanyagot vesz fel a tenyészidőszak során. A megfelelő nitrogén-, foszfor- és káliumellátás mellett azonban a talaj szerkezete, vízgazdálkodása, levegőzöttsége és szervesanyag-készlete is fontos a gyökérzet fejlődéséhez és a rendelkezésre álló tápanyagok hasznosításához.

A PIPI pellet előnye, hogy az NPK-tápanyagok mellett jelentős szervesanyag-, szervesszén- és huminsav-bevitelt is biztosít. Ez különösen fontos lehet olyan szántóföldeken, ahol kevés istállótrágya kerül vissza a talajba, vagy hosszabb ideje elsősorban ásványi műtrágyázás történik.

A pelletált forma a hagyományos istállótrágyához képest egyszerűbben tárolható, szállítható és adagolható, valamint megfelelő géppel egyenletesen kijuttatható.

A PIPI szerves trágya pellet egységesen használt főbb értékei

A termék összetételét rendszeres laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrizzük. A kultúraoldalakon a laboreredményeknél alacsonyabb vagy azokkal összhangban lévő, konzervatívan megadott fő értékeket használjuk:

Paraméter Kommunikált érték
Nitrogén (N) 4%
Foszfor (P₂O₅) 1,5%
Kálium (K₂O) 3%
Szervesanyag-tartalom >80%
Szerves szén >35%
Huminsav 13,9% szárazanyag-alapon
pH kb. 7,1

A PIPI emellett ként, kalciumot, magnéziumot és természetes eredetű mikroelemeket is tartalmaz. A tápanyagok teljes mennyisége nem azonos az adott tenyészidőszakban azonnal növény által felvehető mennyiséggel, mivel a szerves kötésű tápanyagok egy része mikrobiológiai mineralizáció során, fokozatosan válik hozzáférhetővé.

Mit jelent a 4–1,5–3 NPK-tartalom hektáronként?

A következő táblázat a 4% N, 1,5% P₂O₅ és 3% K₂O egységes kommunikációs érték alapján mutatja a különböző PIPI-dózisokkal kijuttatott teljes tápanyagmennyiséget.

PIPI-dózis N P₂O₅ K₂O
500 kg/ha 20 kg/ha 7,5 kg/ha 15 kg/ha
1000 kg/ha 40 kg/ha 15 kg/ha 30 kg/ha
1500 kg/ha 60 kg/ha 22,5 kg/ha 45 kg/ha

Fontos: a táblázat a kijuttatott teljes N-, P₂O₅- és K₂O-mennyiséget mutatja. Ez nem azonos az adott tenyészidőszakban azonnal növény által felvehető tápanyagmennyiséggel. A PIPI szerves kötésű tápanyagainak feltáródása fokozatos.

Nitrogén – alaptrágya és tavaszi nitrogénellátás

A nitrogén a búza egyik legfontosabb tápeleme. Szerepet játszik a vegetatív fejlődésben, a bokrosodásban, a levélfelület kialakításában és a fehérjeképzésben.

A PIPI nitrogénjének jelentős része szerves kötésű, ezért a növény számára történő felszabadulása fokozatos. Emiatt a PIPI pelletet nem célszerű a búza gyors hatású tavaszi nitrogéntrágyázásának automatikus helyettesítőjeként kezelni.

A PIPI által kijuttatott nitrogén mennyiségét ugyanakkor a teljes tápanyag-gazdálkodási tervben figyelembe kell venni. A szükséges tavaszi kiegészítő nitrogén mennyiségét a talaj állapota, az elővetemény, az állomány fejlettsége és a tervezett termésszint alapján célszerű meghatározni.

Foszfor és kálium szerepe búzában

A foszfor különösen fontos a búza kezdeti fejlődésében, a gyökérzet kialakulásában és a növény energiaforgalmában. Az őszi fejlődés során megfelelő foszforellátottság szükséges ahhoz, hogy a fiatal növény megfelelő gyökérzetet alakíthasson ki.

A kálium többek között a növény vízháztartásában, ozmotikus szabályozásában, enzimfolyamataiban és szárszilárdságában játszik szerepet. Megfelelő káliumellátottság szárazabb körülmények között is fontos a növény vízgazdálkodása szempontjából.

A PIPI által kijuttatott foszfor- és káliummennyiséget a talajvizsgálati eredményekkel és az esetlegesen alkalmazott ásványi tápanyagforrásokkal együtt kell figyelembe venni.

Szerves anyag, szerves szén és huminsav búzatermesztésben

A PIPI egyik legfontosabb értéke a 80% feletti szervesanyag-, 35% feletti szervesszén- és magas huminsavtartalom. Ez különösen fontos olyan intenzíven művelt területeken, ahol kevés külső szervesanyag-forrás kerül vissza a talajba.

A rendszeres szervesanyag-utánpótlás hozzájárulhat a talaj szerkezetének, pórusviszonyainak, víz- és tápanyag-megtartó képességének, valamint mikrobiológiai aktivitásának kedvezőbb alakulásához.

A szerves szén és a talaj szervesanyag-tartalmának kapcsolatáról részletesebben a szerves szénről és szerves anyagról szóló útmutatóban » olvashat.

Mennyi PIPI pelletet juttassunk ki búzában?

A megfelelő PIPI-dózist nem célszerű kizárólag a növénykultúra alapján meghatározni. A talaj fizikai félesége, szervesanyag-tartalma, N-, P- és K-ellátottsága, az elővetemény, a korábbi trágyázás és a tervezett termésszint egyaránt befolyásolja a szükséges mennyiséget.

Talaj / termesztési helyzet Kiindulási dózis Gyakorlati szempont
Jó szerkezetű, megfelelő szervesanyag- és tápanyag-ellátottságú talaj 0,5–0,8 t/ha Fenntartó szervesanyag-utánpótlásra vagy intenzívebb ásványi tápanyagellátás mellett.
Középkötött, átlagos szervesanyag- és tápanyag-ellátottságú talaj 0,8–1,2 t/ha Általános kiindulási tartomány, amikor a tápanyagbevitel mellett érdemi szervesanyag-utánpótlás is cél.
Homokosabb, alacsonyabb szervesanyag-tartalmú vagy gyengébb tápanyag-ellátottságú talaj 1,0–1,5 t/ha A felső tartomány csak akkor indokolt, ha a talajvizsgálat és a teljes tápanyag-gazdálkodási terv is alátámasztja.

Homoktalajon sem automatikusan a legnagyobb dózis a megfelelő. A könnyebb talaj kisebb tápanyag-megtartó képessége miatt különösen fontos a talajvizsgálat, és kerülendő a szükségesnél jóval korábbi kijuttatás. A PIPI-dózist mindig a talaj tényleges állapotához kell igazítani.

Mikor érdemes kijuttatni búza előtt?

Őszi búzában a PIPI pelletet elsősorban a vetés előtti alaptrágyázás részeként célszerű kijuttatni. A kijuttatást a vetés előtti talaj-előkészítéshez érdemes igazítani, hogy a pellet megfelelő kapcsolatba kerüljön a talajjal és rendelkezésre álljon a nedvesség a széteséséhez.

Könnyű, homokos talajokon célszerű kerülni a szükségesnél túl korábbi őszi kijuttatást. Ilyen talajokon a vetéshez közelebbi időzítés általában kedvezőbb kiindulási megoldás lehet.

Fagyott, vízzel telített vagy a művelésre alkalmatlan talajon nem célszerű kijuttatni. A megfelelő időpontot mindig az időjáráshoz, a talajállapothoz és az adott gazdaság talajművelési rendszeréhez kell igazítani.

Hogyan juttassuk ki?

A PIPI pellet megfelelően beállított röpítőtárcsás műtrágyaszóróval nagy szántóföldi területen is kijuttatható. A pontos szóráskép függ a géptípustól, a tárcsabeállítástól, a munkaszélességtől, a haladási sebességtől és a pellet fizikai tulajdonságaitól.

Nagyobb terület kezelése előtt próbaszórás és gépkalibrálás javasolt.

A kijuttatott pelletet – amennyiben a választott talajművelési technológia ezt lehetővé teszi – célszerű a felső művelt talajrétegbe dolgozni. Nem indokolt minden gazdaságra azonos centiméterben meghatározott bedolgozási mélységet előírni, mert az optimális megoldás eltérhet szántásos, forgatás nélküli és csökkentett művelésben.

A megfelelő talajnedvesség elősegíti a pellet szétesését és a szerves kötésű tápanyagok mikrobiológiai feltáródásának megindulását.

PIPI pellet és műtrágya együtt búzában

A PIPI szerves trágya pelletet nem feltétlenül az ásványi műtrágya teljes helyettesítőjeként célszerű alkalmazni. A két tápanyagforrás eltérő szerepet tölthet be, ezért megfelelően kialakított technológiában jól kiegészíthetik egymást.

Az ásványi műtrágyák gyorsan hozzáférhető tápanyagokat biztosíthatnak, míg a PIPI a tápanyagok mellett jelentős szervesanyag-, szervesszén- és huminsav-bevitelt is jelent.

A PIPI pellettel kijuttatott N-, P₂O₅- és K₂O-mennyiséget ezért bele kell számítani a teljes tápanyag-gazdálkodási tervbe. A szükséges további ásványi tápanyag-utánpótlást a talajvizsgálat, az elővetemény, az állomány állapota és a terméscél alapján célszerű meghatározni.

A PIPI szerves trágya pellet fő előnyei búzában

  • 4% nitrogén;
  • 1,5% P₂O₅;
  • 3% K₂O;
  • 80% feletti szervesanyag-tartalom;
  • 35% feletti szerves szén;
  • 13,9% huminsav szárazanyag-alapon;
  • ként, kalciumot, magnéziumot és mikroelemeket is tartalmaz;
  • fokozatos szerves tápanyag-feltáródás;
  • szervesanyag- és tápanyag-utánpótlás egy menetben;
  • vetés előtti alaptrágyázási rendszerbe jól beilleszthető;
  • műtrágyaszóróval gépesítetten kijuttatható;
  • egyszerűbb tárolás, szállítás és adagolás a hagyományos istállótrágyához képest;
  • ökológiai gazdálkodásban is felhasználható.

A PIPI kijuttatási dózisának meghatározásakor a hektáronként kijuttatott tápanyagmennyiség és a talaj hosszabb távú szervesanyag-utánpótlása egyaránt fontos szempont.

Gyakori kérdések a PIPI pellet búzában történő használatáról

Mennyi PIPI pellet szükséges egy hektár búzához?

Általános kiindulási tartományként 500–1500 kg/ha PIPI pellet vehető figyelembe. Jó talajon jellemzően az alsó, átlagos talajon a középső, alacsonyabb szervesanyag- vagy tápanyag-ellátottság esetén pedig – talajvizsgálat alapján – a magasabb tartomány lehet indokolt.

Mikor érdemes kijuttatni?

Elsősorban a vetést megelőző alaptrágyázás részeként, a talaj-előkészítési munkákhoz igazítva. Könnyű, homokos talajon kerülendő a szükségesnél jóval korábbi kijuttatás.

Kiváltja a tavaszi nitrogéntrágyázást?

Nem automatikusan. A PIPI nitrogénjének jelentős része szerves kötésű és fokozatosan táródik fel. A tavaszi gyors nitrogénigényt az állomány állapota, a talaj tápanyag-szolgáltató képessége és a terméscél alapján külön kell értékelni.

Kijuttatható műtrágyaszóróval?

Igen. Megfelelően beállított röpítőtárcsás műtrágyaszóróval gépesítetten kijuttatható. Nagyobb terület kezelése előtt próbaszórás és kalibrálás javasolt.

További információk

Termékadatok és rendelés: PIPI szerves trágya pellet »
Részletes kijuttatási útmutató: Mikor, mennyit és hogyan juttassuk ki? »
Talajok és talajszerkezet: Talajok, talajszerkezet és talajélet »
Szerves szén és szerves anyag: Miért fontos a talajban? »

Kapcsolódó kultúrák: Repce | Napraforgó | Kukorica | Szőlő | Zöldség és gyümölcs

Kapcsolat és ajánlatkérés